Socialist Review, 2017 szeptember

north korea missile lg
Egy észak-koreai rakéta

Észak-Korea legutóbbi ballisztikus rakéta-kísérletére válaszul Ronald Trump amerikai elnök „tűzzel és haraggal” fenyegetett. Azonban nem valószínű, hogy a koreai félszigeten növekvő feszültség azonnali háborúhoz vezetne, de a régió instabilitását mindenképpen növeli, aminek hátterében az imperialista hatalmak növekvő rivalizálása és civódása áll.

A karcsörtetés folytatódik

Miközben Kínától keletre fellángolnak a feszültségpontok, Kína éles területi konfrontációt érzékel nyugaton, Indiával. India aggódik Kína terjeszkedése miatt az Indiai-óceánon, s ezt Washington kihasználja, mert emiatt India gyorsan fejleszti kapcsolatait az USA-val és Japánnal.

Júliusban, amikor az indiai és kínai hadsereg a vitás határ mentén felsorakozott, az USA Japánnal és Indiával közösen egy repülőgép-anyahajóval nagy tengeri hadgyakorlatot folytatott az Indiai-óceánon, augusztusban pedig Washington és Delhi megállapodott egy miniszteri szintű diplomáciai és katonai dialógusban.

A Dél-Kínai tenger egy újabb gyújtópont, ahol Vietnam augusztusban megerősítette védelmi kapcsolatait az USA-val, aminek alapján egy amerikai repülőgép anyahajó 1975 óta először fog a jövő évben Vietnamba látogatni.

Közben a gazdasági kapcsolatok az USA és Kína között megromlottak. Trump elnöki rendeletben adott felhatalmazást a kínai cégek feltételezett szellemi tulajdonjog sértéseinek kivizsgálására.

Az észak-koreai konfliktus háttere

Az USA és Észak-Korea közötti patthelyzetet ezen fejlemények tükrében kell szemlélnünk. Washington a Kína megerősödése miatt aggódó ázsiai országokat törekszik partnernek tekinti Kína feltartóztatásában. Ennek megfelelően Trump fokozza a nyomást Pekingre. Nem véletlen, hogy egyidejűleg növekedett meg a feszültség a Himalája térségben, a tajvani szorosban és a koreai félszigeten.

Trump már áprilisban telepített egy THAAD mobil rakéta légvédelmi rendszert Dél-Koreába. Ehhez Észak-Korea „fenyegetése” szolgált ürügyként, de ténylegesen ezzel az amerikaiak javítani kívánták képességeiket, hogy adott esetben elfoghassák a kínai rakétákat.

A washingtoni növekvő nyomásra válaszul Kim Dzsongun interkontinentális ballisztikus rakéta-teszttel fenyegetett ez év januárjában. Majd júniusban Phenjan felajánlotta, hogy befagyasztja nukleáris és rakéta kísérleteit, ha az USA és Dél-Korea felhagynak a közös hadgyakorlatokkal. Ez felhívás volt párbeszédre.

Trump meghirdette a harcot Észak-Korea ellen

Trump és a dél-koreai elnök, Mun Dzsein visszautasították ezt az ajánlatot. Júniusban az USA szankciókat foganatosított egy kínai bank ellen, mert Észak-Koreával bonyolított üzleteket. Július 4-én Phenjan interkontinentális ballisztikus rakétát indított.

A teszt Phenjan válasza volt Washington kelet-ázsiai, és különösen Észak-Korea ellen irányuló agressziójára.

Az interkontinentális ballisztikus rakétakísérlet után az USA olyan határozatot terjesztett elő az ENSZ-ben, hogy teljes tilalmat vezessenek be az észak-koreai ásványkincsek exportjára. Trump harcias szavai nem csak Észak-Koreának, hanem Kínának és más regionális országnak is szóltak.

Rivalizáló érdekek

Az imperialista hatalmaknak, az USA-nak, Japánnak, Kínának és Oroszországnak, ellentétesek az érdekeik Korea körül.

Kína Észak-Koreával civódik ugyan a nukleáris programja miatt, de meg akarja akadályozni a rezsim összeomlását. Észak-Korea összeomlásával Kínának közvetlen határa nyílna a Dél-Koreában állomásozó 25 ezer fős amerikai sereggel. Az észak-koreai feszültségek csúcspontján Kína állami napilapja, a Global Times szerkesztőségi cikkben jelentette ki, hogy „ha az USA és Dél-Korea támadást indít és megpróbálja megdönteni az észak-koreai rezsimet, s ezzel a koreai félsziget politikai szerkezetét változtatná meg, Kína ezt meg fogja akadályozni.”

Kínának és Oroszországnak egymástól eltérő érdekeik vannak, de mindkét ország aggódik, hogyan használja ki az USA Észak-Korea fenyegetését arra, hogy katonai akciót legitimáljon és megerősítse térségbeli szövetségeit.

Trump fokozza a feszültséget Peking körül, amikor Észak-Korea nukleáris programjában bűnrészesnek nevezi Kínát. Kína számára egy ilyen keletről jövő nyomás terhes akkor, amikor nyugati szomszédjával területi vitában áll. Ezen túlmenően az USA és Kína közötti kereskedelmi viták - amelyeket Trump szított fel - az észak-koreai kérdésre tekintettel tovább ronthatják a két hatalom közötti viszonyt.

És mi történik Dél-Koreában?

Dél-Koreában közben az év elején a hatalomból kibukott jobboldali párt követeli, hogy az USA telepítsen újra taktikai nukleáris fegyvereket az országba. Mun Dzsein és az uralmon lévő liberális párt nem osztja ezt a nézetet, helyette arról beszél, hogy Dél-Koreának ki kell építenie nukleáris meghajtású tengeralattjáró flottáját. Mun Trump kelet-ázsiai politikájának csendestársa, beleértve a THAAD mobil rakéta légvédelmi rendszert és Észak-Korea piszkálását. Ez csak növeli a problémákat.

A helyzet baloldali megoldása

Mindazonáltal lehetséges, hogy a helyzet időszakosan enyhüljön. Nem zárhatjuk ki, hogy Phenjan és Washington hivatalos tárgyalásokat kezdjen.

Azonban az USA mindig is Kínával és más imperialista versenytársakkal összefüggésben foglalkozott Észak-Koreával. A négy versengő imperialista hatalomnak (USA, Japán, Kína és Oroszország) ellentétes érdekeik vannak a stratégiailag fontos koreai félsziget körül, ami a feszültségek újratermelését szolgálja, és bizonyos ponton veszélyes helyzetet teremthet a koreai félszigeten.

A fenyegető fejleményektől a szabadulás nem várható sem a négy imperialista országtól, sem a két Koreától. Megoldás lehet egy antiimperialista, antikapitalista munkásmozgalom fellépése.

Fordította: Kleinheincz Ferenc

Add comment


Security code
Refresh