The nation, 2017. jan. 21.

Trump Legal President RTR IMG
Donald Trump amerikai elnök megérkezik a Capitólium nyugati frontjához Washington DC-ben, 2017. január 20-án. (Reuters / Win McNamee)

John Lewis kongresszusi képviselő, polgárjogi ikon, egy interjúban, amelyet az NBC-s Chuck Toddnak adott, jelezte, hogy szerinte Donald Trump megválasztott elnök nem lesz “legitim” elnök, és ő nem lesz jelen a beiktatásán, mert Oroszország konspirált, hogy beavatkozzon Amerika elnökválasztásába.

Donald Trump – sosem olyas valaki, akit meg lehet ütni és nem üt vissza – szúrósan válaszolt, egy sztereotip, téves tweettel Lewisról, aki nem fordít kellő figyelmet a “bűnözéssel fertőzött” kongresszusi körzetére, “amely borzasztó állapotban van és szétesik”. Lewis egy virágzó Atlanta-i belvárost és sok sikeres, középosztályi körzetet képvisel, köztük a harmadik legnagyobb üzleti körzetet, Buckheadet Atlantában.

Fontos megkülönböztetni a “legitimet” a “legálistól”. Lewis képviselő nem mondta, hogy Donald Trump nem lesz legális elnök. Míg Trump közel hárommillió szavazattal lemaradt a népszavazásban, az elektori kollégium révén legálisan (jogilag) elnyerte az elnökséget.

A polgári jogi mozgalomból jött Lewis képviselő sosem korlátozta a gondolkodását a legális és a legitim közti választásra. Ő legális feliratok alatt nőtt fel, amelyeken “fehérek” és “színesek” voltak olvashatók, éttermeken, toaletteken és uszodákon, és SZÍNES ÜLÉSEK HÁTUL feliratú buszokon utazott. Ezek legális feliratok voltak, de ő nem látta azokat legitimnek. Az amerikai apartheid legális volt, de nem legitim!

Milyen erkölcsi tekintéllyel teszi kérdésessé John Lewis kijelentését arról, hogy Trumpot illegitim elnöknek látja, Donald Trump, aki az első afro-amerikai elnök, Barack Obama delegitimálását célzó rasszista “születési” vád fő proponense?

És milyen erkölcsi joga van a republikánusoknak – akiket a szenátusi többségi vezető Mitch McConnell és Paul Ryan elnök vezet – kihívást intézni John Lewis ellen? Ők és republikánus kollégáik Obama elnököt illegitimként kezelték, olyan stratégiát használva, amely mindent ellenzett, amit Obama elnök támogatott, még ha az korábban republikánus politika vagy terv volt is, mint a megengedhető egészséggondozási törvény.

De az én gondolkodásomban Lewis képviselő egy sokkal nagyobb kérdést vetett fel. Ezt: “Választott-e valaha az Egyesült Államok legitim elnököt?”

Amikor George Washingtont választották, a fekete rabszolgákat, a bennszülött amerikaiakat, a nőket és a legtöbb tulajdonnal nem rendelkező fehér férfit nem engedték szavazni. Ez legális volt, de nem legitim, egy képviseleti demokrácia feltételei szerint. Csak az (1870-ben elfogadott) 15. alkotmánymódosítás engedte meg a fekete férfiak szavazását – és ez is csak jogilag és elméletileg volt így, nem ténylegesen. Legálisan választottunk elnököket, de egy úgy nevezett demokratikus képviseleti kormányzatban, amely a népé, a nép által és a népért van, nem választottunk egészen legitim elnököket a rabszolgák, a nők, az amerikai bennszülöttek és a nem tulajdonos fehér férfiak részvétele nélkül.

1870-ban a nők a szavazási diszkriminálásuk 15. alkotmánymódosítás szerinti törvényen kívül helyezését akarták, de ezt sokan ellenezték a fő abolicionisták1 közül, így Frederick Douglass is. Ez szakadást okozott az abolicionisták és a szufrazsettek korábban egyesült koalíciójában, és 1920-ig további ötvenéves harc kellett ahhoz, hogy a nők elleni szavazási diszkriminációt törvénytelenné és alkotmányellenessé tegyék. Ismét; az elnökválasztások 1920 előtt, a nők részvétele nélkül, legálisak voltak, de nem teljesen legitimek.

Az 1965. évi szavazási jogi törvényig – amely a 95 évvel korábban ratifikált 15. módosítást érvényre juttató törvénykezés volt – az afrikai amerikaiak és más kisebbségek valójában nem tudtak előbbre jutni a regisztrálásban és a szavazásban. Ez azt is jelenti, hogy az elnökválasztások 1965-ig legálisak voltak, de nem igazán legitimek, olyan mértékben, amilyenben a törvény és a szokás gátolta az afrikai amerikaiakat és más kisebbségeket a szavazásban.

A konvencionális politikai és sajtóelemzés, benne Lewis kongresszusi képviselő állításai a 2016-os elnöki versenyre vonatkozóan, főként az amerikai választás Trumpnak kedvező és Clinton elleni befolyásolására irányuló orosz erőfeszítésekre összpontosult, valamint James Comey FBI-igazgató levelének a káros közzétételére 11 nappal a választás előtt, amely a Clinton-kampány belső felmérései szerint közvetlenül hatott arra.

Szinte egyáltalán nem vizsgálták komolyan a Legfelső Bíróság 2013. évi döntésének a negatív hatásait, amely kizsigerelte az 1965-ös választójogi törvényt, 1965 óta először annak teljes védelme nélkül hagyva a 2016-os elnökválasztást. A választást nehezítő új választási törvények és a szavazók specifikus csoportjait célzó republikánus, szavazást elnyomó erőfeszítések hatását jórészt figyelmen kívül hagyták. De a fekete szavazás elnyomása jelentős tényező volt Hillary Clinton vereségében.

Az Egyesült Államok a szavazói részvétel tekintetében közel az utolsó marad az összes demokratikus nemzetek között. A legutóbbi választáson Trump a választásra jogosultak szavazatainak csak 26, Clinton csak 28 százalékát kapta. A mi demokratikus kormányzatunkban, amely a népé, a nép által és a nép számára van, az embereknek alig a fele vesz részt. Miért ilyen csekély a szavazói részvétel?

A választók regisztrálásának és a szavazásnak a kezdeményezése nagyrészt az egyes szavazóktól és a politikai pártoktól függ. A szövetségi kormány csekély felelősséget visel a szavazásért és gyakorlatilag nem állít fel országosan érvényesítendő minimális normákat, ami a regisztráció kis arányát eredményezi. Csekély a pártoktól független tájékoztatás, vagy a szavazást megkönnyítő és kényelmesebbé tevő törvények – például a 18-éves szavazók automatikus regisztrálása, korai szavazás minden államban, és választás országos ünnepnapokon – elfogadása.

Az amerikaiaknak nem a szövetségi alkotmány ad egyéni választójogot, így a szavazást az egyes államok joga szabályozza. Ennek következtében, a republikánusok által kontrollált államok 2011 és 2015 között 395 új választási törvényt vezettek be az államok jogrendjébe és a választási rendszer helyi ellenőrzésébe. Ezek a kisebbségeket, a nőket, a dolgozókat, az időseket, a fiatalokat és a rokkantakat – azaz a demokratákat – vették célba, és megnehezítették a számukra a szavazást.

Nem csak legális, de legitim elnökök választásának csak egy módja van, és ez: a lehető legjobban megközelíteni a 100 százalékos szavazói regisztrációt és részvételt.

És én ennek csak egy módját ismerem: szavazási jogi módosítást iktatni az USA Alkotmányába, – azaz a szavazás jogát ugyanolyan szintre emelni, amilyen a második módosítás joga a fegyverre – minden amerikainak egyéni választójogot adva, a Kongresszusnak pedig hatáskört egységes országos választási rendszer létesítésére, bizonyos, józan ész szerinti minimális normákkal, amelyeket az államilag és helyileg adminisztrált választási törvénykezésnek be kell tartania.

(Ford. Szende Gy.)

1 Abolicionisták – a rabszolgák felszabadításának hívei.

Add comment


Security code
Refresh