Die Freiheitsliebe kritikai újságírói portál, 2017. 03. 07.

Womens week Fatima Al Fihri 300x300

A muszlim országok asszonyairól gyakran olyan sztereotip képet láthatunk, hogy a nők képzetlenek és ha képzettséget szereztek is, ez csupán a nyugati hatások (missziózások és gyarmatosítások) következménye. A valóság azonban az, hogy a muszlim nők a történelem különböző időszakaiban mindenhol aktívan harcoltak mindenekelőtt az egyenlőségért, a társadalmi részvétel jogáért és az oktatási részvétel érdekében.

Fatima al-Fihri: a világ első egyetemének alapítója

Kiemelkedő nő volt ezekben a küzdelmekben Fatima al-Fihri (800-880), aki 859-ben megalapította a világon első egyetemét, a még ma is működő al-Qarawiyīn Egyetemet és mecsetet a marokkói Fezben. Fatima al-Fihri Mohammed Al-Fihri, egy jól menő kereskedő lányaként hamar élvezhette a tanulás privilégiumát. És ahelyett, hogy az apjától örökölt vagyont személyesen is gyarapította volna, inkább közösségén belül jószolgálati célokat szolgálva megalapította az al-Qarawiyīn mecsetet és egyetemet, amiben haláláig tevékenykedett. Az egyetemen kezdettől fogva nem csupán a Koránt és az iszlám jogtudományt (fikh) oktatják, hanem csillagászatot, orvostudományt, kémiát, történelmet és zenét.

Al-Fihrit úttörőnek tekinthetjük, látnoki képességgel rendelkező nőnek, és világszerte az egyik legfontosabb oktatás-alapítónak. Kiemelkedő, hogy egy nő, a férfi közösség tiltakozása nélkül a világ egyik legfontosabb társadalmi fejlesztésének, egy nyilvános egyetem megalapításának útját egyengette. Személyes erőfeszítése azért is fontos, mert nem adta át magát az egoizmusnak, hanem a közösség érdekében helyet teremtett vallási, politikai és kulturális eszmecsere és viták számára.

Harc az oktatás jogáért és a társadalmi részvétel érdekében

Az al-Qarawiyīn Egyetemen végzett Malika El Fassi (1919–2007) is, a marokkói feminizmus egyik első képviselője. Először El Fatate, majd később Bahitate El Hadira álnéven különböző cikkeket, színdarabokat és regényeket írt. Már a függetlenség előtt elítélte a marokkói lányok és asszonyok nyomorúságos életkörülményeit, akik a képzés jogától meg lettek fosztva. Egyik első cikkét az ,,Almaghrib‘‘ (1937) hasábjain "A fiatal lány" címmel közölte. E cikk a marokkói feminista újságírás egyik úttörő publikációja. A marokkói nők az elsők között demonstráltak a francia gyarmatosító uralom ellen. Közéjük tartozott El Fassi, aki a nemzeti felszabadító harcban is részt vett, és 66 férfi mellett az egyetlen nőként írta alá 1944-ben a függetlenségi szerződést. 1947-ben ő nyitott utat az al-Qarawiyīn Egyetemen a nők egyetemi képzésének és élete végéig küzdött az analfabetizmus felszámolásáért.

A politikában és a parlamentekben megnyilvánuló feminista mozgalmakról e helyütt nem tudunk részletesebben szólni, de fontos megjegyeznünk, hogy Marokkó a parlamenti női képviselők számát tekintve 179 ország közül a 118. helyen áll. Marokkó a 48 %-os analfabetizmus arányát tekintve a 22. legelmaradottabb ország. E téren a nők sokkal jobban érintettek, és vidéken az analfabéták száma az átlag duplája. Marokkói nőmozgalmak több programot kezdeményeztek a nők társadalmi részvételének javítása érdekében. Bár a fent bemutatott nők úttörőmunkát végeztek, de a feminista beszámolókból még hiányzanak az alsóbb rétegekből származó aktivista-hangok. A szegények és a gazdagok közötti olló rendkívül szélesre nyílott. A nem éppen értelmiségi és sokszor nem városi környezetből származó nők ugyanannyi figyelmet érdemelnének. Vidéken a fiatal lányok legtöbbször nem tudnak továbbtanulási lehetőséget adó iskolákba járni, mivel a legközelebbi iskola sem érhető el számukra. De pl. az ifjú Latifa Lakhrati datolyakávéval foglalkozó szövetkezetet hozott létre Bouya régióban, és ezzel a fiatal nőket hozzásegíti, hogy már fiatalon (pénzügyi) függetlenségre tegyenek szert. A különböző - főként női - szövetkezetek alapítása országszerte hozzájárul a hátrányos helyzetek megjavításához, de a minden életkorú nők számára a nők által nyújtott képzési kínálatok száma is gyorsan növekszik.

Törvényes elnyomás: a mudawana

A marokkói alkotmány 5. cikkelye kimondja, hogy a törvény előtt minden marokkói (férfiak, nők egyaránt) a törvény előtt egyenlők. De ez az egyenlőség nem érzékelhető minden területen. Sok törvény még hátrányosan kezeli a nőket, és ezzel a törvény és a valóság között szakadék támad. 2004-ben bevezetett új mudawana reformokat - azaz a marokkói családjogi törvény reformját - leginkább a nők aktivitása hozta létre a szekuláris és a muszlim feministák közös ténykedése során. Bár a bevezetett újítások, mint pl. a feleségek engedelmességi követelményének megszüntetése, a házassági érettségi korhatár 18 évre emelése vagy a poligámia korlátozása, mind előrelépést jelentenek, mégsem teljesen kielégítő mértékűek. A mudawana nem hozott a nőknek teljes jogi emancipációt. A tehetősebb és privilegizált nőket hozza előnyösebb helyzetbe. A szegénységet, analfabetizmust, munkanélküliséget és mindenfajta visszaélést, megkülönböztetést elszenvedő nők továbbra is vesztesek maradnak.

Quo vadis, hogyan tovább?

A marokkói nők helyzete továbbra is rossz, a nők jogait a kormány még mindig korlátozhatja, és ezért vonulnak utcára 2017. március 8-án a különböző nőmozgalmak. A marokkói feminizmus előfutárának, Fatima Al-Fihri-nak az öröksége ad ösztönzést az elnyomás ellen, a társadalmi részvétel és a képzés jogáért fellépő, különböző helyzetből származó nőknek. Különböző vallási hátterük a tanúsága, hogy a ma még meglévő különbségek a férfiak és a nők között nem vallási eredetű, hanem társadalmi-gazdasági hátrányok és szokások eredménye, amiben a felelős tényezők sajnálatos módon az elnyomás instrumentalizálásának igazolására használják fel a vallást. Ez aláhúzza a képzés rendkívüli jelentőségét a vallási szélsőségességek megelőzésében és a patriarchális struktúrák elleni fellépésben. A képzési lehetőségekhez jutás a marokkói nők kisebbfajta forradalma volt és maradt, amit tovább kell bővíteni. Csak így lehet megnyerni az azonos jogot biztosító polgári, gazdasági, politikai és nemek közötti egyenlőségért folytatott globális harcot.

Fordította: Kleinheincz Ferenc

Add comment


Security code
Refresh